Szakirodalom

Hívják bibliográfiának, irodalomjegyzéknek, szakirodalomnak, hivatkozások jegyzékének, ugyanazt jelenti: azoknak a forrásoknak az abc rend szerinti felsorolása, amelyekre a szakdolgozatban hivatkozik a szakdolgozat írója.
Összeállítása nagy odafigyelést és körültekintést igénylő munka. Ugyanis ha jó a forrásjegyzéket, az adatbázisod, könnyen megírható a szakdolgozat. A szakirodalom kiválogatásánál érdemes néhány szempontot szem előtt tartanod.• Ha túl sok a szakirodalom, akkor azok olvasásával jelentős időt kell eltölteni. Ha túl kevés, nincs kellő anyagod. Ezért érdemes fejezetenként három-négy szakirodalomra hagyatkozni. Tudatosítsd, hogy melyik fejezetben miről akarsz írni, és ez alapján keress szakirodalmat! Példa: fejezetcímed a bulvárlapok térhódítása Magyarországon. Elsősorban sajtótörténeti szakirodalmakat kell keresned. Kulcsszavak: bulvárlapok, bulvárlapok kialakulása, sajtótörténet, bulvárlapok példányszáma. Ha e kulcsszavakra találtál szakirodalmat – folyóiratbeli cikket, könyvet, internetes szakirodalmat, adatokat –, akkor válaszd ki azt a párat, amelyek kiegészítik egymást. Ezek alapján ki tudod dolgozni a fejezetet.
• Egy-egy szakdolgozathoz minimum 15, maximum 25-30 szakirodalom szükséges. Témafüggő a mennyiség, hiszen ha valakinek olyan a témája, amelyikben sok statisztikai adat szerepel, annak több forrásra van szüksége.
• A jó irodalomjegyzék ismérve, hogy szerepelnek benne könyvek, elsősorban szakkönyvek, folyóirat és újságcikkek, internetes források, valamint statisztikai adatok forrásai.
• Mit lehet tenni, ha kevés a szakirodalom, netán nem tudsz hozzáférni? Keress olyan szaktekintélyt, aki a témád szempontjából releváns, és kérd fel interjúra! Írj össze – mint egy újságíró – 10-20 kérdést. Kérj az interjúalanytól személyes találkozót, mondd el neki, hogy interjút készítenél vele szakdolgozatodhoz, mert kompetensnek tartod és megtisztelne, ha 30-60 percet rád szánna. Ha erre nem hajlandó, kérdezd meg, e-mailben válaszolna-e a kérdéseidre. Ha erre sem, keress más szaktekintélyt. Hidd el, három-négy közül egy biztosan akad, aki segít! Az elkészült interjút tedd a dolgozatod Mellékletek fejezetébe, és dolgozatod vonatkozó részeiben hivatkozz rá, mint a többi forrásra!

Könyvajánló

Az alábbiakban olyan könyveket sorolunk fel, amelyek tanulmányozása segíthet, némelyik nélkülözhetetlen a szakdolgozat megírásához. Mivel a könyvek több kiadást éltek meg, a kiadását évét nem jelöltük meg, csak a kiadó nevét. Ezek a könyvek megvásárolhatók. Ha mégsem találod ezeket könyvesboltokban, vagy nem akarsz, nem tudsz értük fizetni, a könyvtárakban biztosan felleled a köteteket.

Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó
A kötet drága és rendkívül vastag. Ha többet nem akarsz se mélyinterjút, se skálás vagy feleletválasztós kérdőívet készíteni, ha alapvetően nem kedveled a szociológiai jellegű kutatásokat, akkor ne vedd meg, hanem rövid időre kölcsönözd ki könyvtárból, esetleg másold ki belőle a számodra szükséges oldalakat.
Mire tudod használni a könyvet? Ha primer kutatással akarod feldobni a szakdolgozatod, számos kutatási módszert találsz benne. A módszerek mindegyikéről megtudhatod, mire jó, mit és hogyan lehet vele vizsgálni. A módszertani leírást a szakdolgozatodnak a primer kutatási fejeztébe a kutatás módszertana alfejezetébe is be tudod illeszteni – hivatkozva a könyv vonatkozó passzusára.



Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó
Az értelmező szótár a szavak jelentését adja meg. Érdemes akkor használnod és idézned belőle, ha olyan fejezetet írsz, amely fogalmi meghatározással foglalkozik. Előfordulhat, hogy az értelmező szótárban nem úgy szerepel egy-egy kifejezés meghatározása, ahogy a szakodon tanultad. Ettől nem kell megijedni, le kell írni, a szótár szerint mi az adott kifejezés, mit jelent a köznyelvben, valamint a szakma mit ért a kifejezés alatt.


Magyar helyesírási szótár – A Magyar Tudományos Akadémia szabályai szerint, Akadémiai Kiadó

Ha a későbbiekben értelmiségi pályán kívánsz dolgozni, nem árt a könyvet megvenned. Ugyanis ha bizonytalan vagy néhány kifejezés pontos helyesírásában, vagy elfelejtettél pár helyesírási szabályt, ez a könyv óriási támaszt nyújt. Mivel a szakdolgozat bírálati szempontjai közt szerepel a szakdolgozat helyesírása, nem árt, ha nem szimplán a word – szerintünk gagyi, nem pontos, sokszor hibás – helyesírás ellenőrzőjével javítod a szakdolgozatod. Inkább nézz utána a könyvben a kérdéses szónak! Meglehet azonban, hogy a keresett kifejezést nem találod meg, hiszen globalizált világunkban gyorsabban kerülnek új szavak és kifejezések a nyelvbe, mint az internet térhódítását megelőző időkben. Szóval ha nem találod a keresett szót, keress hasonló kifejezést, annak analógiájára rájössz az kérdéses szó vagy kifejezés szakszerű helyesírására. Nem árt azonban a szabályoknak is utána nézni, mert laikusok számára sokszor nem következetesek. (A word helyesírás ellenőrző funkcióját tapasztalatunk szerint kizárólag arra érdemes használni, hogy a betűelütéseket észrevedd és javítsd. Például: analízis helyett anlízist írtál, vagy kereskedelem helyett kerskedelem szót.)



Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot?, Kairosz Kiadó 

A kötet a hetvenes években készült, a benne javasolt módszerek ma is használhatók és hatásosak, ám a számítástechnikai vívmányokkal ma sokkal gyorsabban és egyszerűbben lehet szakdolgozatot írni.


Linkajánló

Az alábbiakban olyan linkeket és forráshelyeket sorolunk fel, amelyeken hazai és nemzetközi statisztikai adatokat találsz, díjtalanul. Ezeken arról is tájékozódhatsz, hol érdemes még kutakodnod.

Hazai statisztikai adatok lelőhelyei:
Központi Statisztikai Hivatal honlapja: www.ksh.hu
Piackutató intézetek honlapjai
Minisztériumok honlapjai
Szakmai szervezetek, szövetségek, egyesületek honlapjai
Országos intézetek honlapjai
A Magyar Tudományos Akadémia honlapja: www.mta.hu, valamint az Akadémia intézeteinek honlapjai (elérhetők a www.mta.hu oldalról)

Nemzetközi (uniós) statisztikai adatok lelőhelye:
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/