A szakdolgozat külalakja nagyon fontos szempont a bírálatkor. Az intézmények által kiadott szakdolgozati útmutatók rendszerint taglalják, hogy miként kell kinéznie a záródolgozatnak. Felsorolják többek között a margók, a betűk méreteit, a betűk típusát, a sorközt és még megannyi mindent. Most megmutatjuk, hogy milyen sorrendben célszerű az alapvető formai beállításokat elvégezni annak érdekében, hogy minél gyorsabban és egyszerűbben készen legyen a szerkesztés.

1. Állítsd be a margókat!
2. Állítsd be a betűtípust!
3. Állítsd be a betűméretet!
4. Igazítsd be a sortávot!
5. Húzd be a bekezdéseket, azok első sora kerüljön beljebb!
6. A nagy és kisebb fejezetcímekhez adj stílust!
7. Tégy 2 üres oladlat a dolgozat elé!
8. Az első üresre helyezd el a külső borítót!
9. A másodikra a belső borítót tedd!
10. A belső borító utáni oldalra szúrd be a tartalomjegyzéket!
11. Szúrd be az oldalszámokat!
12. Frissítsd a tartalomjegyzékben az oldalszámokat!

Ha nem boldogulsz, kérd segítségünket, és 1-3 nap alatt megszerkesztjük neked a szakdolgozatodat!

Tudtad, hogy olyan idézetekkel is gazdagíthatod a szakdolgozatod, amelyek nem feltétlen olyan szakirodalomból vannak, amelyet a szakdolgozat megírása során az elméleti és/vagy a gyakorlati részekben használsz?

A szakdolgozat elejére helyzett rövid, frappáns idézet kiválóan alkalmas a munka alaphangjának megadására. Vedd úgy, mint egy mottót!

A fejezeteket is kezdheted idézettel: az új fejezetek elején elhelyezett idézetek a téma felvezetését segítik.

Ami pedig a forrásokból való idézeteket illetik: fontos, hogy a szakdolgozatban felhasznált idézeteket pontosan hivatkozd, a forrást (szerző, mű, évszám) mindig tüntesd fel! És légy mértékletes! Ne ess túlzásba, az idézetek a te gondolataidat támasszák alá, ne helyettesítsék azokat!

Nemcsak a tartalom lényeges, a külalak is igen sokat jelent a szakdolgozat bírálatakor. A formai követelményeket általában a szakdolgozati útmutató tartalmazza – ez az, amit az egyetem/főiskola közread a diákjainak. És ez az, ami mentén formázni, szerkeszteni kell a dolgozatot.

A lista nem rövid, elég sok dologot kell megfelelően beállítani: a betűtípust és -méretet, a sortávot, a margókat, a címsorokat, a tartalomjegyzéket, a mellékleteket, az ábrajegyzéket (ha van), az oldalszámozást, a táblázatokat, a hivatkozásokat. Ezeken kívül azt is leírják benne, hogy hogy nézzen ki az előlap, minek hol kell azon lennie. Ha ezek közül csak egy is rossz, sok pontot veszít a szakdolgozat írója. Ha pedig több sem felel meg az elvárásoknak, vissza is dobhatják a dolgozatot, még akkor is, ha a tartalom kiváló értékelést kapott.

Most összegyűjtöttük azokat a formai hibákat, amelyek felett sokan elsiklanak, ezért aztán rosszabb minősítést kapnak.

Gyakori formai hibák:

• nincs egységes betűtípus és sortáv

• nincs automatikus tartalomjegyzék

• nincs megfelelő címstruktúra

• nem rendezett a mellékletek fejezet és az ábrajegyzék

• nem egységesek az ábrák és/vagy a táblázatok

• nem egységesek a hivatkozások

• hiányoznak szövegközi hivatkozások

• az irodalomjegyzék nem egyezik a hivatkozásokkal

• nyelvtani, stiláris pontatlanságok

• nem kifogástalan helyesírás

Ha ezek közül eggyel is meggyűlik a bajod, keress bennünket bizalommal! Ha a tartalom rendben van, a forma is tükrözze azt!

Essék szó most a fotókról, amelyekkel színesebbé, szemléletesebbé lehet tenni a záródolgozatot! A fényképek lehetnek színesek vagy fekete-fehérek, ahogy megkívánja a szöveg. A fotóknak – akárcsak az ábráknak és a táblázatoknak – van sorszámuk, különösen akkor, ha többet is illesztünk a szakdolgozatba. Ezen kívül van forrásuk, vagyis fel kell tüntetni azt a pontos helyet, ahonnan a fényképet átvettük. Fontos, hogy mindig add meg az oldalszámot vagy internetes forrás esetében a linket, ahonnan a fotót letöltötted.

A kép alatt szerepeljen az is, amit a kép ábrázol. Például ha a tudós Albert Einstein szerepel a fotón, akkor az ő neve kerüljön képaláírásba. Ha egy emberi szerv, például máj vagy szív, akkor az. Ha a pécsi tévétorony, akkor az. És így tovább, ahogy a fenti képnél is láthatod.

A dolgozat szövegében általában a kép felett, vagyis a fotót megelőzően némi magyarázattal kell szolgálni. Vagyis le kell írni, mi célt szolgál a fotó a dolgozatban. Aztán hivatkozni is kell rá: ezt jellemzően úgy a legcélszerűbb megtenni, hogy használod a kifejezést: Lásd alább a 2. képen. Ez köti össze a szöveget a képpel.

Több dolog is van, amellyel könnyen lebuktatod magad, ha AI-val írtad a szakdolgozatod vagy annak egy részét. Az egyik ilyen a germanizmus.

A germanizmus a német nyelv szerkezeti mintáit utánzó kifejezés, szófordulat a magyar nyelvben. Ilyen például a ‘be van fejezve’ vagy a ‘macska fel van mászva a fára’. Ez utóbbit talán hallottad is már példának a germanizmusra. Az előbbit is, csak az már beépült a magyar nyelvbe, ezért nem tűnik idegennek.

Azonban a legtöbb germanizmus idegenszerű, a “magyarosabb” megfogalmazás stilisztikailag is sokkal jobb. Hogy a példáknál maradjunk: a macska felmászott a fára – jó.

Az AI sok esetben germanizmusokat eredményez, és ezek sokasága pedig tuti lebuktatja a dolgozat készítőjét.

kép: unsplash.com

Ha nehézséget okoz a helyes nyelvhasználat, esetleg másban kéred a segítségünket, az alábbi űrlapon is felveheted velünk a kapcsolatot.

Olyan tudományos munkában, mint a szakdolgozat, elengedhetetlen a szavak tűpontos használata. Tapasztalataink szerint gyakori tévesztés az egyelőre és az egyenlőre szavak keverése. Bár csak egy betű a különbség, a két szó jelentése nem hasonlít.

Az egyelőre időhatározószó, azt jelenti, hogy most, most még.

Az egyenlőre az egyenlő melléknév toldalékolt alakja, jelentése: valamit egyenlő részekre szedni, osztani stb.

Példamondatok:

Egyelőre a szakdogámat írom.

A dolgozatban a fejezeteket egyenlőre szerkesztettem.

Ha nehézséget okoz a helyes nyelvhasználat, kérd segítségünket!

Az alábbiakban összeszedjük, melyek azok a “fordulópontok” a záródolgozat írásakor, amikor érdemes tanácsadást, konzultációt kérni. Meg kell jegyezni, hogy az egyetemi vagy főiskolai konzulensed előtt jól szerepelni nagyon fontos, ugyanis ha minden egyes találkozóra olyan munkát mutatsz be, amelyik nagy valószínűséggel tetszik neki, mert alapos, kidolgozott, szakszerű, a dimplomamunka érdemjegye is fényesebb lesz.

Először a téma kiválasztásakor és a hipotézis felállításakor okos dolog tanácsadást kérni. Már írtunk arról, hogy a témaválasztás alapvetően eldönti a szakdolgozat írójának sosrsát. Itt olvashatsz róla: https://szakdolgozatikonzultacio.hu/a-temavalasztas/

A szakdolgozatírók legnagyobb és leggyakoribb problémája, hogy mi legyen a hipotézis, hogyan fogalmazzák meg, és hol kapjon helyet a dolgozatban. Tapasztalatunk szerint sokan nincsenek tisztában ezzel, ezért hasznos dolog egy konzultáció keretében ezt kialakítani.

Következő fázis a szakdolgozat vázlatának elkészítése. Ebben az esetben is jó, ha külső, de szakavatott szem is látja a dolgozat tervezett felépítését. A jól strukturált vázlat ugyanis kulcsfontosságú.

Nagyon hasznos a kutatás előtt is tanácsot kérni, elsősorban a kutatási cél, a kutatási módszertan és a kutatás elvégzésének kitalálásához. A primér kutatásnak ugyanis meg kell felelnie a tudományos munka kritériumainak.

Végül a megírt szakdolgozatot is célszerű külső szemnek megmutatni, hogy az esetleges logikai bukfencek kikerüljenek belőle, az esetlegesen hiányzó részek bekerüljenek, és a nyelvhelyesség felmérése, a hivatkozások helyességének vizsgálata miatt is érdemes átnézetni a dolgozatot azelőtt, hogy az egyetemi vagy főiskolai konzulensednek leadnád a munkád.

Kép:

A könyvtárak használata mindig nagyon hasznos – ha hagyományosan, ha virtuálisan történik -, mert a könyvtárakban a szakterületek eddig felgyűlt tudásanyaga érhető el. A szakdolgozat elkészítését mindig alapos kutatómunkával célszerű kezdeni. Szakirodalmakat kell keresni, és a bőség zavarában – már ami a cikkek, könyvek stb. számát illeti – nem könnyű megtalálni a fontos forrásokat.

Azt is figyelembe kell venni, hogy megfelelő mennyiségű szakirodalmat találjunk, mert ha kevés a szakirodalom, rövid lehet a szakdolgozat, ha sok, abba könnyű belegabalyodni.

Manapság a szakirodalom keresése gyakran a könyvtárakban történik. Elektronikus formában elérhető adatbázisok is vannak, és ezek használatával felmérhető a könyvtár állománya. Az ilyen adatbázisok keresőmezőjébe be kell írni a témához kapcsolódó kulcsszavakat, és a katalógus listázza a könyvtárban fellelhető forrásokat.

Vannak online könyvtárak is, ezek digitális formában teszik elérhetővé az könyveket, folyóiratokat és egyéb dokumentumokat. Az egyik a Magyar Elektronikus Könyvtár, amelyben lexikonok, szótárak, térképek, kották, valamint katalógusok és bibliográfiák találhatóak meg.

Aztán ott az Arcanum, amely Magyarország legnagyobb és folyamatosan bővülő digitális periodika adatbázisa, és korlátlan hozzáférést biztosít több tízmillió oldalhoz, amelyeket bármely eszközre le lehet tölteni.

A Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) adatbázisában pedig több száz magyar nyelvű tudományos munka – köztük felsőoktatási tankönyv – közül lehet válogatni.

Ha mégsem tudod, hogyan fogj hozzá a szakirodalom kereséséhez, keress minket, segítünk!

Az ábráknak jelentős szerepe van a szakdolgozatban, szemléletesebbé teszik a mondanivalót, sok esetben szöveget helyettesítenek, adatsorokat vizuálisan jelenítenek meg, a számokat kiválthatják kör- , sáv-, vonal-, pont- vagy oszlopdiagramok, grafikonok, piktogramok.

Külalaki jellemzőjük, hogy van sorszámuk, címük és forrásuk, és esztétikus, ha egyforma a méretük. Ha az iskola másképp nem követeli meg, akkor az ábrának a sorszáma ( 1. ábra), a címe és a forrása is az ábra alá kell kerüljön! A sorszám és a cím ugyanabban a sorban legyen, a forrás ezek alatt!

Saját kutatásoknál az elvárandó forrás megjelölés a következő: Forrás: Saját kutatás.

Ha az ábra a szövegben van, vagyis nem a Mellékletek fejezetben, akkor azt előre jelezni kell. Például: “Ahogy az alábbi, 2. ábrán látható…”

Sok egyetem, főiskola elvárja, hogy készüljön Ábrajegyzék is. Ez külön oldal az Összegzés vagy a Mellékletek fejezet után, és nem más, mint a dolgozatban szereplő ábrák sorszám szerinti felsorolása címmel és az oldalszámmal. Vagyis a sorszám – pl. 1. ábra – után meg kell adni az ábra címét, majd pontozott tabulátorral azt az oldalszámot kell megadni, amelyen az ábra szerepel. (Úgy, mint a tartalomjegyzék esetében.) Jó hír, hogy szövegszereksztőkben van erre megoldás, és nem kell manuálisan gépelgetni.