Az ábráknak jelentős szerepe van a szakdolgozatban, szemléletesebbé teszik a mondanivalót, sok esetben szöveget helyettesítenek, adatsorokat vizuálisan jelenítenek meg, a számokat kiválthatják kör- , sáv-, vonal-, pont- vagy oszlopdiagramok, grafikonok, piktogramok.
Forrás: pixabay.com
Külalaki jellemzőjük, hogy van sorszámuk, címük és forrásuk, és esztétikus, ha egyforma a méretük. Ha az iskola másképp nem követeli meg, akkor az ábrának a sorszáma ( 1. ábra), a címe és a forrása is az ábra alá kell kerüljön! A sorszám és a cím ugyanabban a sorban legyen, a forrás ezek alatt!
Saját kutatásoknál az elvárandó forrás megjelölés a következő: Forrás: Saját kutatás.
Ha az ábra a szövegben van, vagyis nem a Mellékletek fejezetben, akkor azt előre jelezni kell. Például: “Ahogy az alábbi, 2. ábrán látható…”
Sok egyetem, főiskola elvárja, hogy készüljön Ábrajegyzék is. Ez külön oldal az Összegzés vagy a Mellékletek fejezet után, és nem más, mint a dolgozatban szereplő ábrák sorszám szerinti felsorolása címmel és az oldalszámmal. Vagyis a sorszám – pl. 1. ábra – után meg kell adni az ábra címét, majd pontozott tabulátorral azt az oldalszámot kell megadni, amelyen az ábra szerepel. (Úgy, mint a tartalomjegyzék esetében.) Jó hír, hogy szövegszereksztőkben van erre megoldás, és nem kell manuálisan gépelgetni.
A Mellékletek fejezet nem kötelező eleme a szakdolgozatnak, ha mégis úgy döntesz, alkalmazod, akkor a szakdolgozat utolsó fejezete legyen. Akkor célszerű fejezetet nyitni ezzel a címmel, ha sok olyan ábra, grafika, táblázat, valamint fénykép, térkép kapcsolódik a szakdolgozathoz, amelyek mérete egy A4-es felénél nagyobb, vagy ha az illusztrációk nem szerves részei a dolgozatnak, csupán kiegészítő információkat tartalmaznak. Fontos: azokat az illusztrációkat, amelyek könnyítik, valóban szemléltetik a szövegedben foglaltakat, ne a Mellékletekbe tedd, kivétel, ha iskolád másképp követeli!
Kép: pixabay.com
A Mellékletekben szereplő anyagokat, akárcsak a szakdolgozat egyéb részeit, formázni, rendezni kell. Az itt szereplő tartalmaknak legyen száma, és ahol a folyószövegben hivatkozol rájuk, írd be: (Lásd: Mellékletek 2. ábra vagy 3. fotó). Így köthető össze a folyószöveg a Mellékletekkel, így válik a Mellékletek fejezet a szakdolgozat szerves részévé. Minden Mellékletekben szereplő anyagnak legyen címe.
A hivatkozásokról szóló bejegyzésünkben említettük már, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy szakirodalom esetében hiányzik egy adat. Például a szerző neve. Ez leginkább internetes forrásoknál fordul elő, a portálokon ugyanis sok esetben nem írják ki a szerzőt.
Ha a szakirodalmunk könyv, előfordulhat, hogy a kiadás éve nincs megadva. Holott a szakdolgozat Irodalomjegyzékében ezt is fel kellene tüntetni.
Mit tegyünk ilyen esetekben?
Ha valamilyen adatot nem találunk, akkor a helyére célszerű ezt írni: (n.a.) Ez azt jelenti: nincs adatat. Nézzünk egy példát! Ha könyvről van szó, és a kiadás éve hiányzik, adjuk meg a következőképpen:
Minta János: A hivatkozások, Szakdoli Kiadó, Budapest (n.a.) 89. oldal
Ha annak a cikknek a szerzője hiányzik, amelyet egy hírportálról töltöttünk le, az alábbiak szerint járjunk el:
N. A.: A hivatkozások In: Szakdolgozati konzultáció honlap, 2010. január 4., https://szakdolgozatikonzultacio.hu/a-hivatkozas/ (letöltés 2010. november 20.)
Az eddigiektől eltérően ez most nem hosszú poszt, de hasznos. A számok írásával kapcsolatosan jószerivel senkinek nincs gondja, ha számmal kell leírni. Azonban ha betűvel, már sokaknak fejtörést okoz. Ráadásul ha betűvel írjuk őket, sokkal profibbnak tűnik a szöveg. Nézzük hát a számokat most tízig!
Saját kép
Tíz felett kicsit változik a helyzet, mert a 21 éves betűvel huszonegy éves, a 21 hetes huszonegy hetes, a 21 napos huszonegy napos, és ennél a példánál maradva a 21 hónapos is huszonegy hónapos.
A kerek számok, mint a húsz, harminc stb. az elsőként említettekhez hasonlít: húszéves.
Országunkban már köztársasági elnök is bukott abba bele, hogy jóval a kinevezése előtt írt doktori disszertációjában plágium szerepelt, vagyis a disszertációja nem felelt meg a tudományos kritériumok egyik legfontosabbjának. Ezzel csak azt kívánjuk jelezni, hogy a plágium nagyon súlyos vétség, és ma már úgynevezett plágiumkeresővel is vizsgálják a szakdolgozatokat. Éppen ezért nem árt, ha tisztában vagyunk mibenlétével.
Kép: pixabay.com
Plágiumnak, plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, amikor valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás- vagy szerzőmegjelölés nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. Ez valójában más szellemi alkotásának, művének ellopása. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Pl%C3%A1gium)
Amikor más szerző gondolatát vagy annak megfogalmazását használjuk szó szerint, azt idézőjelbe kell foglalni, és forrását meg kell jelölni a dolgozatunkban. Ha nem szó szerint, csak tartalmilag idézünk valaki munkájából, például egy könyvoldalnyi szöveget 3-4 mondatba tömörítünk, akkor is meg kell adni annak eredeti szerzőjét és a művét, amelyben ez benne van. Másként ez is eltulajdonításnak minősül, és megtévesztően saját gondolatként értelmezhető.
Kötelező tehát hivatkozásokat használni, ezek nélkül nem is tudományos munka a szakdolgozat. (A hivatkozásokról bővebben itt írtunk.)
Indulásunk, 2007 óta számtalan szakdolgozatírónak adtunk eddig személyesen és/vagy e-mailen tanácsot. A tapasztalatok alapján összegyűjtöttük azokat a hibákat, amelyeket a legtöbb szakdolgozó vét, valamint azokat a problémákat, amelyek miatt a legtöbben keresnek bennünket szakdolgozatuk írásakor.
Saját kép
Túl sok szakirodalom.
Túl kevés szakirodalom.
Kevés időt hagy a szakdolgozat elkészítésére.
Nem ismeri a word azon funkcióit, amelyek a szakdolgozat írását rendkívüli módon könnyítik, gyorsabbá teszik.
Nem tud interneten, könyvtárban kutatni.
Nem beszél legalább egy idegen nyelvet, így nem tud nemzetközi szakirodalmat és adatokat használni.
Nem tudja, mi a saját gondolat.
Nem tudja, mi a tartalmi idézet.
Nem tud hivatkozni, nem tudja, hogyan illessze szakdolgozatába a szakirodalmakból vett gondolatokat.
Mindent tud a témájáról, de nem tudja ismereteit rendszerezni. Elvész a részletekben.
Nem tudja, mi legyen a kutatása tárgya, témája.
Nem tud különbséget tenni a dolgozat elméleti és gyakorlati része között.
Szakdolgozata – a konzulens véleménye szerint – túlságosan leíró, és nem elemző. Azaz hiányoznak belőle az önálló, értelmező gondolatok.
Megvan a téma, például csokoládé márkák marketingje, de nem tudja, mi legyen a kutatás témája. Hogyan válassza ki azt a három csokimárkát, amelyeket összevet?
Nem tudja, mi legyen a hipotézis, és azt, hogy hány kell belőle.
Nem tudja, hogyan írjon ütős vázlatot.
Nem tudja, milyen kérdéseket tegyen fel saját kutatásában szereplő személyeknek, intézményeknek, vállalkozásoknak.
Nem tudja, mi az esettanulmány, hogyan válassza meg annak tárgyát.
A szakdolgozók rémálma a hivatkozás, pedig korántsem félelmetes. Alapvető szabály az: ha szó szerint idézel a könyvből, cikkből stb., akkor az oldalszámot is fel kell tüntetni. Tartalmi idézetnél az oldalszám nem szükséges.
Kép: hogyankell.hu
Több formai verziója létezik: a lábjegyzetes, a végjegyzetes, valamint a szerző-évszám formátumú, amelyet Harvard-hivatkozásnak is neveznek.
A láb- és végjegyzetes csak annyiban különbözik egymástól, hogy a lábjegyzet mindig annak az oldalnak az alján szerepel, amelyen a hivatkozás (az aprócska szám), a végjegyzetek azonban mindig a dolgozat végén szerepelnek egymást sorrendben követve.
Akármelyiket is alkalmazod, illetve akármelyiket követeli meg az oktatási intézmény, figyelembe kell venni, hogy kissé másképp hivatkozunk könyvre, újságcikkre, valamint internetes forrásra.
Példa:
Könyv:
Szerző, a könyv címe, kiadója neve, helye, kiadás éve, oldalszám Minta János: A hivatkozások, Szakdoli Kiadó, Budapest 2009. 89. oldal
Cikk/folyóirat:
Szerző, cikkcím, a cikk megjelenési helye, ideje, oldalszám Minta János: A hivatkozások In: Szakdoli folyóirat 2010. február 2., I. évf. 2. szám. 3-4 oldal.
Internetes anyag:
Szerző, az anyag címe, megjelenésének helye, ideje, pontos link (a letöltés dátuma) Minta János: A hivatkozások In: Szakdolgozati konzultáció honlap, 2010. január 4., https://szakdolgozatikonzultacio.hu/a-hivatkozas/ (letöltés 2010. november 20.)
Figyelem! Általában minden felsőoktatási intézmény ad ki szakdolgozattal kapcsolatos tartalmi és formai követelményrendszert. Azt alaposan olvasd el, mert sok esetben pontosan leírják, milyen jellegű és formai elvárásokat támasztanak a hivatkozásokkal szemben. Ezek gyakran (kisebb-nagyobb mértékben) eltérnek a fent tárgyalt, egyébiránt általánosan elfogadott hivatkozási normáktól.
Ha valamilyen adatot nem találasz, például a cikknek nincs szerzője (ez hírportálokról szerzett anyagoknál előfordulhat, mert gyakran nem írják ki a szerzőt) vagy nem találod a kötet kiadási évét vagy más adatot, akkor a helyére a következőképpen célszerű ezt írni: (n.a.) Ez azt jelenti: nincs adatat.
Ha egy oldalon egymás után többször hivatkozol ugyanarra a forrásra, elég első alkalommal pontosan és szabályosan hivatkozni: Minta János: A hivatkozások, Szakdoli Kiadó, Budapest 2009. 89. oldal. Ha ezt közvetlenül ugyanez a forrás követi, a hivatkozáskor írhatod: U.o. – ha az oladszám is ugyanaz. Ha az oldalszám eltérő: I. m. 76. oldal. Ha e szerzőtől csak ezt a könyvet használod többször a szakdolgozatban, akkor nem szükségszerű mindig szabályszerűen hivatkozni, kiválthatja a következő: Minta János i.m. 112. oldal. Megjegyzés: U. o. = ugyanott, I. m. = idézett mű.
Ez sem ördöngős feladat. Mindig rögtön követi az illusztrációt, és hogy esztétikus legyen, a fotó, ábra, grafika, táblázat alján középen helyezzük el így: Forrás: ksh.hu/szico/adattar2004 vagy Forrás: Minta János: A hivatkozások, Szakdoli Kiadó, 2009. 25. oldal.
Ha az ábra, táblázat, fotó, grafika adott könyvből való, akkor ugyanúgy kell hivatkozni rá, mint a szó szerinti idézetnél, azaz az oldalszámot, amelyen fellelhető, meg kell adni.
Ha magad készíted a táblázatod egy könyv vagy cikk adatai alapján és több adatok használsz belőle (pl. azt írja a szerző, 1999-ben az infláció 5,1%-os volt, két évvel később 3%-os, 2003-ban pedig 6%-os volt), akkor is meg kell adni a pontos oldalszámot vagy számokat.
Előfordulhat, hogy több forrásból készíted a ábrád, grafikonod. Ez esetben minden forrást illik megadni. Alá lehet írni: Forrás: Saját szerkesztés, de ilyenkor tégy hivatkozást és lábjegyzetbe sorold fel azt a három-négy forrást, ahonnan a táblázat adatait vetted.
Ha az illusztráció önálló kutatás eredményeit tartalmazza vagy saját készítésű fotót, akkor a forrás: saját kutatás/saját fotó feliratot add meg forrásnak.
A jól felépített és részletesen kidolgozott vázlat szinte a kész szakdolgozat. Mert ha megvan, a fejezetek és alfejezetek alatti részeket kell „kitöltened.” Minél kidolgozottabb, minél részletesebb a vázlatod, annál kisebb az esély, hogy iskolai konzulensed visszadobja.
Kép: pixabay.com
• Tartalmazza a Bevezetőt, benne a hipotézist, a témaválasztás indoklását és a forrásjegyzék általános bemutatását. • Tartalmazza a szakdolgozat 4-6 nagyfejezetét, azok alfejezeteit. A legjobb, ha az alfejezetek alfejezeteit is ismerteti. • Tartalmazza azt is, hogy a Bevezetőben megfogalmazott hipotézis, problémafelvetés, kutatási téma és a szakdolgozat címe okán miért van szükség az egyes fejezetekre, és miről fognak szólni a nagyobb és kisebb fejezetek. • A fejezetcímek első körben, vagyis amikor elküldöd a konzulensednek jóváhagyásra, legyenek informatívak, azaz beszéljenek magukért. Ettől függetlenül írhatsz irodalmi címeket is, de mindenképp derüljön ki, miről szól a fejezet. Példa: a szakdolgozat címe: Idősek a fiatalodó reklámokban. Az egyik nagy fejezet az idősekről szól, ennek lehet azt a címet adni: “Szépkorúak”, de lehet informatívabb, például “Az idősekről általában” vagy “Az idősek néhány diszciplína megközelítésében.”
Ahhoz, hogy vázlatot tudj írni, el kell mélyedned a választott témádban. Nem kell az összes szakirodalmat végigolvasnod, de nem árt a gyűjtött anyagokba belelapoznod. Ezek után érdemes végiggondolni, miről is akarsz írni, honnan hova szeretnél a szakdolgozat elejétől a végéig elérni. Rendszerzened kell azt a temérdek ismeretet, amelyet a témádról tudsz.
Az alábbiakban felsoroljuk azokat a szempontokat, kritériumokat, amelyek alapján a konzulens, valamint az opponens elbírálja a szakdolgozatot. A lista az általános bírálati szempontokat tükrözi, ezektől intézményenként lehetnek eltérések.
• A témaválasztás aktualitása, egyedisége. • A szakdolgozat címében megjelölt téma és a dolgozat tartalmának egysége. • A téma egyes részeinek arányos kibontása. • A tagolás jellege. • Tanult szakismeretek jelenléte. • Szakirodalomban való jártasság. • Leíró, elemző és következtető részek aránya. • Elemző részekből levonható tanulságok önálló megfogalmazása. • Egyéni gondolatok, látásmód jelenléte. • Elméleti és gyakorlati tájékozottság, a kettő szinkronja. • Szakmai színvonal (legyen tárgyi hibáktól mentes). • A dolgozat külalakja (fejezetek, alfejezetek elkülönülése, következetes hivatkozások). • A szakdolgozat szerkezetének felépítése, átláthatósága és arányai. • A szakdolgozat nyelvezete, a szakkifejezések szakszerű és pontos használata, a megfogalmazás stílusa és pontossága, helyesírása. • Illusztrációk (táblázatok, ábrák, grafikonok, fotók) kivitelezése, alkalmazása és illeszkedése a dolgozatba.
A primer kutatásnak számos módszere használatos. A leggyakoribb a kérdőívezés és a mélyinterjúk készítése. Újabban terjed a tartalomelemzés módszere is. Ha kíváncsi vagy arra, melyik módszer mire jó, keresd Earl Babbie könyvét! Ebben a bejegyzésben az esettanulmányról esik szó.
Az esettanulmány
Az esettanulmány (case study) a társadalomtudomány egyik kutatási módszere. Elsősorban arra való, hogy elmélet(ek)et igazolj vele. Lehetőséget ad arra, hogy egy esetet alaposan megvizsgálj, adatokat rendszerszerűen gyűjts, az információkat elemezd, végül összegezd, és vond le belőlük a konklúziót.
Az esettanulmány rendkívül feldobja szakdolgozatodat és növeli minőségét, tartalmát, ha megfelel az elvárható szakmai kritériumoknak. Az esettanulmánynak ugyanúgy vannak szerkezeti elemei, mint a komplett szakdolgozatnak, ezért érdemes alaposan végiggondolni, hogy az eset elemzésekor milyen szempontokat vizsgálunk, és akárcsak az egész szakdolgozatnak, az esettanulmánynak is van kiindulópontja, valamint végpontja.
