Az ábráknak jelentős szerepe van a szakdolgozatban, szemléletesebbé teszik a mondanivalót, sok esetben szöveget helyettesítenek, adatsorokat vizuálisan jelenítenek meg, a számokat kiválthatják kör- , sáv-, vonal-, pont- vagy oszlopdiagramok, grafikonok, piktogramok.

Külalaki jellemzőjük, hogy van sorszámuk, címük és forrásuk, és esztétikus, ha egyforma a méretük. Ha az iskola másképp nem követeli meg, akkor az ábrának a sorszáma ( 1. ábra), a címe és a forrása is az ábra alá kell kerüljön! A sorszám és a cím ugyanabban a sorban legyen, a forrás ezek alatt!

Saját kutatásoknál az elvárandó forrás megjelölés a következő: Forrás: Saját kutatás.

Ha az ábra a szövegben van, vagyis nem a Mellékletek fejezetben, akkor azt előre jelezni kell. Például: “Ahogy az alábbi, 2. ábrán látható…”

Sok egyetem, főiskola elvárja, hogy készüljön Ábrajegyzék is. Ez külön oldal az Összegzés vagy a Mellékletek fejezet után, és nem más, mint a dolgozatban szereplő ábrák sorszám szerinti felsorolása címmel és az oldalszámmal. Vagyis a sorszám – pl. 1. ábra – után meg kell adni az ábra címét, majd pontozott tabulátorral azt az oldalszámot kell megadni, amelyen az ábra szerepel. (Úgy, mint a tartalomjegyzék esetében.) Jó hír, hogy szövegszereksztőkben van erre megoldás, és nem kell manuálisan gépelgetni.