Országunkban már köztársasági elnök is bukott abba bele, hogy jóval a kinevezése előtt írt doktori disszertációjában plágium szerepelt, vagyis a disszertációja nem felelt meg a tudományos kritériumok egyik legfontosabbjának. Ezzel csak azt kívánjuk jelezni, hogy a plágium nagyon súlyos vétség, és ma már úgynevezett plágiumkeresővel is vizsgálják a szakdolgozatokat. Éppen ezért nem árt, ha tisztában vagyunk mibenlétével.

Plágiumnak, plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, amikor valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás- vagy szerzőmegjelölés nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. Ez valójában más szellemi alkotásának, művének ellopása. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Pl%C3%A1gium)
Amikor más szerző gondolatát vagy annak megfogalmazását használjuk szó szerint, azt idézőjelbe kell foglalni, és forrását meg kell jelölni a dolgozatunkban. Ha nem szó szerint, csak tartalmilag idézünk valaki munkájából, például egy könyvoldalnyi szöveget 3-4 mondatba tömörítünk, akkor is meg kell adni annak eredeti szerzőjét és a művét, amelyben ez benne van. Másként ez is eltulajdonításnak minősül, és megtévesztően saját gondolatként értelmezhető.
Kötelező tehát hivatkozásokat használni, ezek nélkül nem is tudományos munka a szakdolgozat. (A hivatkozásokról bővebben itt írtunk.)