A szakdolgozatról Archives - szakdolgozatikonzultacio.hu

A kutatás

Minden szakdolgozat, más tudományos munka alapja a kutatás. Szekunder kutatásnak azt nevezzük, amikor mások által kigyűjtött, összegzett adatokat, dokumentumokat elemzünk. A primer kutatás más néven önálló vagy saját kutatás. Jelentős mértékben növeli szakdolgozatod minőségét, feltéve, ha megfelel a tudományos kutatás kritériumainak. Az alábbiakban összefoglaljuk: mitől lesz tudományos vizsgálatod.

• Van célja. Meg kell fogalmazni, a kutatást miért végezted. Például: arra voltam kíváncsi, hogy a 25-35 év közötti nők fizetése mennyivel alacsonyabb, mint a férfiaké. Úgy vélem, e vizsgálat segít meggyőzően alátámasztani vagy cáfolni szakdolgozatom hipotézisét/problémafelvetését/fő kérdését.
• Van módszertana. Meg kell fogalmazni, milyen módszerrel készült a kutatás, és hogy a választott módszer miféle vizsgálatra alkalmas, milyen típusú eredményekre vezet. Azt is célszerű beleírni, miért az adott módszert választottad a kutatáshoz. Például: valaki kérdőíves vizsgálatot végez. Ez esetben illendő és mindenekelőtt tudományos megalapozottságod ad kutatásának, ha ismerteti a kérdőív fogalmát, és azt a kérdőív típust, amelyet választott. Ha valaki a kerdoivem.hu oldalon tette közzé kérdéssorát, érdemes megfogalmazni, hogy miért ott. Például: csupán a kérdéssor linkjét kellett szétküldeni, arra klikkelve bárki könnyedén ki tudta tölteni. Azért ezt a megoldást választottam, mert így a kérdőív kitöltése egyszerű, ennél fogva remélhető, hogy a kitöltők száma eléri azt a nagyságot, amely már elemzésre és következtetések levonására alkalmas.
• Le kell írni, hogy a kutatás hogyan zajlott. Például: a kérdőívemet elküldtem 125 ismerősömnek elektronikus levélben, és arra kértem őket, minden kérdésre válaszoljanak, majd küldjék vissza. A kitöltésre egy hónapuk volt, 2010. január 5-e és 2010. február 5-e között.
• Vannak eredményei. Be kell mutatni, milyen eredmények születtek. Például ha valaki 12 feleletválasztós kérdést tett fel kérdőívében, a 12 kérdésre kapott válaszokat kell ismertetnie. A válaszokat nemcsak verbálisan kell bemutatni, hanem táblázatokkal, ábrákkal vagy grafikonokkal illik illusztrálni.
• Az eredményekből levonhatók következtetések, tehát a kutatásnak vannak konklúziói. Itt érdemes a kutatási eredmények esetleges ellentmondásaira, azonosságaira is rámutatni.
• Lehet a kutatást összegezni, ám a vizsgálat összegzése lehet a konklúziók alfejezet felvezetése is. Vagy fordítva: az összegzésben szerepelnek a következtetések. Például: a 125 megkérdezett közül 78-an küldték vissza a kitöltött és értékelhető kérdőívet. A válaszadók átlagéletkora 25 év. Bár a megkérdezettek közt 50-60 évesek is voltak, úgy tűnik, a fiatalabb korosztály szívesebben válaszolt. Kiderült, hogy szinte mind (97%) szeretik a csokoládét, ám csak 33%-uk vásárol magának rendszeresen. …

6.1 Kutatási módszerek

A primer kutatásnak számos módszere használatos. A leggyakoribb a kérdőívezés és a mélyinterjúk készítése. Újabban terjed a tartalomelemzés módszere is. Ha kíváncsi vagy arra, melyik módszer mire jó, a Szakirodalom menüponton keresd Earl Babbie könyvét!

Az esettanulmány

Az esettanulmány (case study) a társadalomtudomány egyik kutatási módszere. Elsősorban arra való, hogy elmélet(ek)et igazolj vele. Lehetőséget ad arra, hogy egy esetet alaposan megvizsgálj, adatokat rendszerszerűen gyűjts, az információkat elemezd, végül összegezd, és vond le belőlük a konklúziót.

Az esettanulmány rendkívül feldobja szakdolgozatodat és növeli minőségét, tartalmát, ha megfelel az elvárható szakmai kritériumoknak. Az esettanulmánynak ugyanúgy vannak szerkezeti elemei, mint a komplett szakdolgozatnak, ezért érdemes alaposan végiggondolni, hogy az eset elemzésekor milyen szempontokat vizsgálunk, és akárcsak az egész szakdolgozatnak, az esettanulmánynak is van kiindulópontja, valamint végpontja.

A hipotézis

A szakdolgozatírók legnagyobb és leggyakoribb problémája, mi legyen a hipotézis, hogyan fogalmazzák meg, és hol kapjon helyet a dolgozatban.

• A hipotézis valójában előfelvetés, feltételes állítás. A dolgozat végére ki kell derülni, hogy igaz-e vagy sem. Például: úgy vélem, a nők fizetése még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké; azt gondolom, hogy a különböző fogyasztói árú csokoládék marketing stratégiája eltérő.
• A hipotézis megfogalmazható problémafelvetésként. Példa: közismert, hogy hazánkban a nemek közt bérkülönbség tapasztalható, ez súlyos egyenlőtlenségekhez vezet, ráadásul sérti az esélyegyenlőség írott és íratlan törvényeit.
• A hipotézis megfogalmazható kérdésként. Példa: arra keresem a választ, a nők fizetése miért alacsonyobb, mint a férfiaké? Egyáltalán mi vezetett a különbségek kialakulásához? Hogyan oldható fel az egyenlőtlenség?; Milyen marketing stratégiák alkalmazhatók sikerrel az alacsony fogyasztói áron kapható csokoládék esetében?
• A hipotézisnek – legyen az problémafelvetés, vizsgálati kérdés –, a dolgozat Bevezetőjében kell szerepelnie. Cáfolatának vagy bizonyságának pedig a dolgozat Összegzésében.

A témaválasztás

A téma alapvetően eldönti a szakdolgozat és írója sorsát. Ezért körültekintően kell témát választani. Az alábbiakban felsoroljuk, melyek azok a szempontok, amelyeket mindenképpen mérlegelni kell a téma megválasztásakor.

• Olyan témát válassz, amelyik valóban érdekel. Amelyikben szívesen elmélyülsz, azt sokkal nagyobb kedvel és érdeklődéssel készíted.
• Nézz körül, van-e hozzá elegendő hazai és nemzetközi szakirodalom!
• Ha téma általános – pl. a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, egy gazdasági társaság üzleti terve, oktatási formák egy nagyvállalat működésében, marketing stratégiák összevetése stb. –, akkor konkretizálni kell. Az előzőekben felsorolt példák nyomán: XY cég társadalmi felelősségvállalásának fejlődési útja; blended oktatási formák XY cég ügyfélszolgálati osztályán dolgozóknak; három különböző csokoládé márka marketing stratégiájának összehasonlítása.
• Ha dolgozol, munka mellett írod a szakdolgozatod, érdemes témádat a munkáddal összehangolni. Például ha valaki marketingtémában írja a szakdolgozatát, és jelenleg marketingosztályon dolgozik, primer kutatásához, esettanulmányához célszerű munkahelye marketingtevékenységét választani, szakdolgozata alaptémájának pedig a marketinget vagy annak azt a részterületét, amellyel ő vagy munkahelye foglalkozik.
• A szakdolgozat kitűnő lehetőség kapcsolat- és karrierépítésre. Ezeket a szempontokat sem árt témaválasztáskor figyelembe venni. Például ha valaki a médiában szeretne marketingesként elhelyezkedni, célszerű valamelyik sajtóorgánum – legyen az televízió, nyomtatott lap, rádió – marketingtevékenységét választania. Ezt követően praktikus felkeresni a választott orgánum kiadóját, tulajdonosát, hogy dokumentumokkal, interjúval, esetleg kutatási anyagokkal, a marketingosztály munkájába történő betekintéssel segítse munkádat. Ha ezt sikerül kijárnod, máris építheted a karrier-kapcsolatokat, a későbbiekben pedig – például állásinterjún – bátran és megalapozottan hivatkozhatsz szakdolgozatodra mint jártasságra, szakmai tapasztalatra.

A téma konkretizálása

Igen gyakori, hogy az egyetemek, főiskolák szakdolgozati témának úgynevezett általános témákat jelölnek meg. Pl. kommunikáció a civil szférában, a nemek esélyegyenlősége, a bulvár térhódítása, közéleti műsorok elemzése és még sorolhatnánk. Az ilyen – általános jellegű – témákkal az a baj, hogy sok minden belefér, nagyon szerteágazó, ám a szakdolgozat keretei és terjedelmi korlátai a sok ág kidolgozását nem teszik lehetővé, ráadásul „szétfolyós” lesz a munka, elveszhet a szerző a részletekben. Általában ekkor tör pánik a szakdolgozat írójára, elakad, nem tudja, hogyan tovább, a pánik, a stressz, a sürgető leadási határidő, a konzulenstől való félelem és a neki való megfelelés csak növelik az elakadás okának elhárítását.
Hogy a felsorolt kellemetlenségeket elkerüld, érdemes a kiadott témákat alaposan végiggondolni a 3. Témaválasztás fejezetben felsorolt kritériumok szerint. Persze akadnak, akiknek mindezek csak megnehezítik a dolgát, és nem tudnak témát szűkíteni. Egyszerű trükk: jelölj meg egyet a konzulens által kiadott témák közül, és próbáld minél jobban leszűkíteni egy szálra.Példa: kommunikáció a civil szférábanTedd fel magadnak az alábbi kérdéseket, gondold végig az alábbi javaslatokat!
• Mi a civil szféra?
• Milyen non-profit szervezeteket ismersz?
• Melyik tevékenysége érdekes számodra?
• Melyiknek van tartalmas honlapja, amelyen előzetesen tájékozódhatsz a szervezetről? (A honlap kommunikációs eszköz!)
• Keress napilapokban és folyóiratokban a civilszervezetekről szóló cikkeket. Ha sok szó esik róluk lapokban, akkor valószínűsíthető, a sajtóval jó kapcsolatot ápolnak, vagy a sajtó valamiért érdekesnek találja őket. Mindez önmagában nagyon jó a témához, hiszen kommunikáció.
• Van-e valamelyiknél ismerősöd vagy olyan ismerősöd van-e, aki segít kapcsolatot teremteni a szervezettel?
• Ha nincs kapcsolatod, akkor kezd el azokat a civilszervezeteket felkeresni, amelyekről szívesen írnád a szakdolgozatodat! Mondd el nekik, szakdolgozatodat a civil szféra kommunikációs tevékenységéről írod, ehhez keresel együttműködő civilszervezetet. Azért gondoltál rájuk, mert a tevékenységük alapvetően érdekel, honlapjuk sok információt tartalmaz. Ha valamelyik igent mond a felkérésedre, máris megvan a szakdolgozatod konkrét címe és témája: Kommunikáció a civil szférában, avagy XY nyilvános és belső kommunikációja. Erre már fel tudod építeni szakdolgozatod vázlatod. Példa: a civil szféra kommunikációja.

A kommunikáció sok esetben áttételesen módszertant is jelöl. A tartalomelemzés módszere lehetővé teszi, hogy vizsgálati módszerével megtudd, a sajtóban hogyan jelenik a civil szféra. Ennek mentén dolgozatod témájához nem kell szükségszerűen civilszervezetet keresned személyesen.
Mindenesetre nem árt, ha átlapozol néhány kezedbe kerülő napi- és heti-, valamint havilapot, és tudatosan olvasod: van-e bennük szó civilszervezetekről és melyekről. Vagy előveszed emlékeid: mely civilszervezetekről hallottál tévében, rádióban, melyekről olvastál stb. Jegyezd fel őket egy cédulára, majd konkrétan keress rájuk a online lapok kiadásában.