Címke: szakdolgozati konzultáció

A vázlat

A jól felépített és részletesen kidolgozott vázlat szinte a kész szakdolgozat. Mert ha megvan, a fejezetek és alfejezetek alatti részeket kell „kitöltened.” Minél kidolgozottabb, minél részletesebb a vázlatod, annál kisebb az esély, hogy iskolai konzulensed visszadobja.

Kép: pixabay.com

• Tartalmazza a Bevezetőt, benne a hipotézist, a témaválasztás indoklását és a forrásjegyzék általános bemutatását.
• Tartalmazza a szakdolgozat 4-6 nagyfejezetét, azok alfejezeteit. A legjobb, ha az alfejezetek alfejezeteit is ismerteti.
• Tartalmazza azt is, hogy a Bevezetőben megfogalmazott hipotézis, problémafelvetés, kutatási téma és a szakdolgozat címe okán miért van szükség az egyes fejezetekre, és miről fognak szólni a nagyobb és kisebb fejezetek.
• A fejezetcímek első körben, vagyis amikor elküldöd a konzulensednek jóváhagyásra, legyenek informatívak, azaz beszéljenek magukért. Ettől függetlenül írhatsz irodalmi címeket is, de mindenképp derüljön ki, miről szól a fejezet. Példa: a szakdolgozat címe: Idősek a fiatalodó reklámokban. Az egyik nagy fejezet az idősekről szól, ennek lehet azt a címet adni: “Szépkorúak”, de lehet informatívabb, például “Az idősekről általában” vagy “Az idősek néhány diszciplína megközelítésében.”

Ahhoz, hogy vázlatot tudj írni, el kell mélyedned a választott témádban. Nem kell az összes szakirodalmat végigolvasnod, de nem árt a gyűjtött anyagokba belelapoznod. Ezek után érdemes végiggondolni, miről is akarsz írni, honnan hova szeretnél a szakdolgozat elejétől a végéig elérni. Rendszerzened kell azt a temérdek ismeretet, amelyet a témádról tudsz.

Kutatási módszerek 1. – Esettanulmány

A primer kutatásnak számos módszere használatos. A leggyakoribb a kérdőívezés és a mélyinterjúk készítése. Újabban terjed a tartalomelemzés módszere is. Ha kíváncsi vagy arra, melyik módszer mire jó, keresd Earl Babbie könyvét! Ebben a bejegyzésben az esettanulmányról esik szó.

Az esettanulmány

Az esettanulmány (case study) a társadalomtudomány egyik kutatási módszere. Elsősorban arra való, hogy elmélet(ek)et igazolj vele. Lehetőséget ad arra, hogy egy esetet alaposan megvizsgálj, adatokat rendszerszerűen gyűjts, az információkat elemezd, végül összegezd, és vond le belőlük a konklúziót.

Az esettanulmány rendkívül feldobja szakdolgozatodat és növeli minőségét, tartalmát, ha megfelel az elvárható szakmai kritériumoknak. Az esettanulmánynak ugyanúgy vannak szerkezeti elemei, mint a komplett szakdolgozatnak, ezért érdemes alaposan végiggondolni, hogy az eset elemzésekor milyen szempontokat vizsgálunk, és akárcsak az egész szakdolgozatnak, az esettanulmánynak is van kiindulópontja, valamint végpontja.

A hipotézis

A szakdolgozatírók legnagyobb és leggyakoribb problémája, mi legyen a hipotézis, hogyan fogalmazzák meg, és hol kapjon helyet a dolgozatban.

Fotó: pixabay.com

• A hipotézis valójában előfelvetés, feltételes állítás. A dolgozat végére ki kell derülni, hogy igaz-e vagy sem. Például: úgy vélem, a nők fizetése még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké; azt gondolom, hogy a különböző fogyasztói árú csokoládék marketing stratégiája eltérő.
• A hipotézis megfogalmazható problémafelvetésként. Példa: közismert, hogy hazánkban a nemek közt bérkülönbség tapasztalható, ez súlyos egyenlőtlenségekhez vezet, ráadásul sérti az esélyegyenlőség írott és íratlan törvényeit.
• A hipotézis megfogalmazható kérdésként. Példa: arra keresem a választ, a nők fizetése miért alacsonyobb, mint a férfiaké? Egyáltalán mi vezetett a különbségek kialakulásához? Hogyan oldható fel az egyenlőtlenség?; Milyen marketing stratégiák alkalmazhatók sikerrel az alacsony fogyasztói áron kapható csokoládék esetében?
• A hipotézisnek – legyen az problémafelvetés, vizsgálati kérdés –, a dolgozat Bevezetőjében kell szerepelnie. Cáfolatának vagy bizonyságának pedig a dolgozat Összegzésében.