A kutatás

Minden szakdolgozat, más tudományos munka alapja a kutatás. Szekunder kutatásnak azt nevezzük, amikor mások által kigyűjtött, összegzett adatokat, dokumentumokat elemzünk. A primer kutatás más néven önálló vagy saját kutatás. Jelentős mértékben növeli szakdolgozatod minőségét, feltéve, ha megfelel a tudományos kutatás kritériumainak. Az alábbiakban összefoglaljuk: mitől lesz tudományos vizsgálatod.

Minden szakdolgozat, más tudományos munka alapja a kutatás. Szekunder kutatásnak azt nevezzük, amikor mások által kigyűjtött, összegzett adatokat, dokumentumokat elemzünk. A primer kutatás más néven önálló vagy saját kutatás. Jelentős mértékben növeli szakdolgozatod minőségét, feltéve, ha megfelel a tudományos kutatás kritériumainak. Az alábbiakban összefoglaljuk: mitől lesz tudományos vizsgálatod.

• Van célja. Meg kell fogalmazni, a kutatást miért végezted. Például: arra voltam kíváncsi, hogy a 25-35 év közötti nők fizetése mennyivel alacsonyabb, mint a férfiaké. Úgy vélem, e vizsgálat segít meggyőzően alátámasztani vagy cáfolni szakdolgozatom hipotézisét/problémafelvetését/fő kérdését.
• Van módszertana. Meg kell fogalmazni, milyen módszerrel készült a kutatás, és hogy a választott módszer miféle vizsgálatra alkalmas, milyen típusú eredményekre vezet. Azt is célszerű beleírni, miért az adott módszert választottad a kutatáshoz. Például: valaki kérdőíves vizsgálatot végez. Ez esetben illendő és mindenekelőtt tudományos megalapozottságod ad kutatásának, ha ismerteti a kérdőív fogalmát, és azt a kérdőív típust, amelyet választott. Ha valaki a kerdoivem.hu oldalon tette közzé kérdéssorát, érdemes megfogalmazni, hogy miért ott. Például: csupán a kérdéssor linkjét kellett szétküldeni, arra klikkelve bárki könnyedén ki tudta tölteni. Azért ezt a megoldást választottam, mert így a kérdőív kitöltése egyszerű, ennél fogva remélhető, hogy a kitöltők száma eléri azt a nagyságot, amely már elemzésre és következtetések levonására alkalmas.
• Le kell írni, hogy a kutatás hogyan zajlott. Például: a kérdőívemet elküldtem 125 ismerősömnek elektronikus levélben, és arra kértem őket, minden kérdésre válaszoljanak, majd küldjék vissza. A kitöltésre egy hónapuk volt, 2010. január 5-e és 2010. február 5-e között.
• Vannak eredményei. Be kell mutatni, milyen eredmények születtek. Például ha valaki 12 feleletválasztós kérdést tett fel kérdőívében, a 12 kérdésre kapott válaszokat kell ismertetnie. A válaszokat nemcsak verbálisan kell bemutatni, hanem táblázatokkal, ábrákkal vagy grafikonokkal illik illusztrálni.
• Az eredményekből levonhatók következtetések, tehát a kutatásnak vannak konklúziói. Itt érdemes a kutatási eredmények esetleges ellentmondásaira, azonosságaira is rámutatni.
• Lehet a kutatást összegezni, ám a vizsgálat összegzése lehet a konklúziók alfejezet felvezetése is. Vagy fordítva: az összegzésben szerepelnek a következtetések. Például: a 125 megkérdezett közül 78-an küldték vissza a kitöltött és értékelhető kérdőívet. A válaszadók átlagéletkora 25 év. Bár a megkérdezettek közt 50-60 évesek is voltak, úgy tűnik, a fiatalabb korosztály szívesebben válaszolt. Kiderült, hogy szinte mind (97%) szeretik a csokoládét, ám csak 33%-uk vásárol magának rendszeresen. …

6.1 Kutatási módszerek

A primer kutatásnak számos módszere használatos. A leggyakoribb a kérdőívezés és a mélyinterjúk készítése. Újabban terjed a tartalomelemzés módszere is. Ha kíváncsi vagy arra, melyik módszer mire jó, a Szakirodalom menüponton keresd Earl Babbie könyvét!

Az esettanulmány

Az esettanulmány (case study) a társadalomtudomány egyik kutatási módszere. Elsősorban arra való, hogy elmélet(ek)et igazolj vele. Lehetőséget ad arra, hogy egy esetet alaposan megvizsgálj, adatokat rendszerszerűen gyűjts, az információkat elemezd, végül összegezd, és vond le belőlük a konklúziót.

Az esettanulmány rendkívül feldobja szakdolgozatodat és növeli minőségét, tartalmát, ha megfelel az elvárható szakmai kritériumoknak. Az esettanulmánynak ugyanúgy vannak szerkezeti elemei, mint a komplett szakdolgozatnak, ezért érdemes alaposan végiggondolni, hogy az eset elemzésekor milyen szempontokat vizsgálunk, és akárcsak az egész szakdolgozatnak, az esettanulmánynak is van kiindulópontja, valamint végpontja.

A hipotézis

A szakdolgozatírók legnagyobb és leggyakoribb problémája, mi legyen a hipotézis, hogyan fogalmazzák meg, és hol kapjon helyet a dolgozatban.

A szakdolgozatírók legnagyobb és leggyakoribb problémája, mi legyen a hipotézis, hogyan fogalmazzák meg, és hol kapjon helyet a dolgozatban.

• A hipotézis valójában előfelvetés, feltételes állítás. A dolgozat végére ki kell derülni, hogy igaz-e vagy sem. Például: úgy vélem, a nők fizetése még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké; azt gondolom, hogy a különböző fogyasztói árú csokoládék marketing stratégiája eltérő.
• A hipotézis megfogalmazható problémafelvetésként. Példa: közismert, hogy hazánkban a nemek közt bérkülönbség tapasztalható, ez súlyos egyenlőtlenségekhez vezet, ráadásul sérti az esélyegyenlőség írott és íratlan törvényeit.
• A hipotézis megfogalmazható kérdésként. Példa: arra keresem a választ, a nők fizetése miért alacsonyobb, mint a férfiaké? Egyáltalán mi vezetett a különbségek kialakulásához? Hogyan oldható fel az egyenlőtlenség?; Milyen marketing stratégiák alkalmazhatók sikerrel az alacsony fogyasztói áron kapható csokoládék esetében?
• A hipotézisnek – legyen az problémafelvetés, vizsgálati kérdés –, a dolgozat Bevezetőjében kell szerepelnie. Cáfolatának vagy bizonyságának pedig a dolgozat Összegzésében.