Címke: szakdolgozat

A vázlat

A jól felépített és részletesen kidolgozott vázlat szinte a kész szakdolgozat. Mert ha megvan, a fejezetek és alfejezetek alatti részeket kell „kitöltened.” Minél kidolgozottabb, minél részletesebb a vázlatod, annál kisebb az esély, hogy iskolai konzulensed visszadobja.

Kép: pixabay.com

• Tartalmazza a Bevezetőt, benne a hipotézist, a témaválasztás indoklását és a forrásjegyzék általános bemutatását.
• Tartalmazza a szakdolgozat 4-6 nagyfejezetét, azok alfejezeteit. A legjobb, ha az alfejezetek alfejezeteit is ismerteti.
• Tartalmazza azt is, hogy a Bevezetőben megfogalmazott hipotézis, problémafelvetés, kutatási téma és a szakdolgozat címe okán miért van szükség az egyes fejezetekre, és miről fognak szólni a nagyobb és kisebb fejezetek.
• A fejezetcímek első körben, vagyis amikor elküldöd a konzulensednek jóváhagyásra, legyenek informatívak, azaz beszéljenek magukért. Ettől függetlenül írhatsz irodalmi címeket is, de mindenképp derüljön ki, miről szól a fejezet. Példa: a szakdolgozat címe: Idősek a fiatalodó reklámokban. Az egyik nagy fejezet az idősekről szól, ennek lehet azt a címet adni: “Szépkorúak”, de lehet informatívabb, például “Az idősekről általában” vagy “Az idősek néhány diszciplína megközelítésében.”

Ahhoz, hogy vázlatot tudj írni, el kell mélyedned a választott témádban. Nem kell az összes szakirodalmat végigolvasnod, de nem árt a gyűjtött anyagokba belelapoznod. Ezek után érdemes végiggondolni, miről is akarsz írni, honnan hova szeretnél a szakdolgozat elejétől a végéig elérni. Rendszerzened kell azt a temérdek ismeretet, amelyet a témádról tudsz.

Kutatási módszerek 1. – Esettanulmány

A primer kutatásnak számos módszere használatos. A leggyakoribb a kérdőívezés és a mélyinterjúk készítése. Újabban terjed a tartalomelemzés módszere is. Ha kíváncsi vagy arra, melyik módszer mire jó, keresd Earl Babbie könyvét! Ebben a bejegyzésben az esettanulmányról esik szó.

Az esettanulmány

Az esettanulmány (case study) a társadalomtudomány egyik kutatási módszere. Elsősorban arra való, hogy elmélet(ek)et igazolj vele. Lehetőséget ad arra, hogy egy esetet alaposan megvizsgálj, adatokat rendszerszerűen gyűjts, az információkat elemezd, végül összegezd, és vond le belőlük a konklúziót.

Az esettanulmány rendkívül feldobja szakdolgozatodat és növeli minőségét, tartalmát, ha megfelel az elvárható szakmai kritériumoknak. Az esettanulmánynak ugyanúgy vannak szerkezeti elemei, mint a komplett szakdolgozatnak, ezért érdemes alaposan végiggondolni, hogy az eset elemzésekor milyen szempontokat vizsgálunk, és akárcsak az egész szakdolgozatnak, az esettanulmánynak is van kiindulópontja, valamint végpontja.

A hipotézis

A szakdolgozatírók legnagyobb és leggyakoribb problémája, mi legyen a hipotézis, hogyan fogalmazzák meg, és hol kapjon helyet a dolgozatban.

Fotó: pixabay.com

• A hipotézis valójában előfelvetés, feltételes állítás. A dolgozat végére ki kell derülni, hogy igaz-e vagy sem. Például: úgy vélem, a nők fizetése még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké; azt gondolom, hogy a különböző fogyasztói árú csokoládék marketing stratégiája eltérő.
• A hipotézis megfogalmazható problémafelvetésként. Példa: közismert, hogy hazánkban a nemek közt bérkülönbség tapasztalható, ez súlyos egyenlőtlenségekhez vezet, ráadásul sérti az esélyegyenlőség írott és íratlan törvényeit.
• A hipotézis megfogalmazható kérdésként. Példa: arra keresem a választ, a nők fizetése miért alacsonyobb, mint a férfiaké? Egyáltalán mi vezetett a különbségek kialakulásához? Hogyan oldható fel az egyenlőtlenség?; Milyen marketing stratégiák alkalmazhatók sikerrel az alacsony fogyasztói áron kapható csokoládék esetében?
• A hipotézisnek – legyen az problémafelvetés, vizsgálati kérdés –, a dolgozat Bevezetőjében kell szerepelnie. Cáfolatának vagy bizonyságának pedig a dolgozat Összegzésében.

A témaválasztás

A téma alapvetően eldönti a szakdolgozat és írója sorsát. Ezért körültekintően kell témát választani. Az alábbiakban felsoroljuk, melyek azok a szempontok, amelyeket mindenképpen mérlegelni kell a téma megválasztásakor.

• Olyan témát válassz, amelyik valóban érdekel. Amelyikben szívesen elmélyülsz, azt sokkal nagyobb kedvel és érdeklődéssel készíted.
• Nézz körül, van-e hozzá elegendő hazai és nemzetközi szakirodalom!
• Ha téma általános – pl. a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, egy gazdasági társaság üzleti terve, oktatási formák egy nagyvállalat működésében, marketing stratégiák összevetése stb. –, akkor konkretizálni kell. Az előzőekben felsorolt példák nyomán: XY cég társadalmi felelősségvállalásának fejlődési útja; blended oktatási formák XY cég ügyfélszolgálati osztályán dolgozóknak; három különböző csokoládé márka marketing stratégiájának összehasonlítása.
• Ha dolgozol, munka mellett írod a szakdolgozatod, érdemes témádat a munkáddal összehangolni. Például ha valaki marketingtémában írja a szakdolgozatát, és jelenleg marketingosztályon dolgozik, primer kutatásához, esettanulmányához célszerű munkahelye marketingtevékenységét választani, szakdolgozata alaptémájának pedig a marketinget vagy annak azt a részterületét, amellyel ő vagy munkahelye foglalkozik.
• A szakdolgozat kitűnő lehetőség kapcsolat- és karrierépítésre. Ezeket a szempontokat sem árt témaválasztáskor figyelembe venni. Például ha valaki a médiában szeretne marketingesként elhelyezkedni, célszerű valamelyik sajtóorgánum – legyen az televízió, nyomtatott lap, rádió – marketingtevékenységét választania. Ezt követően praktikus felkeresni a választott orgánum kiadóját, tulajdonosát, hogy dokumentumokkal, interjúval, esetleg kutatási anyagokkal, a marketingosztály munkájába történő betekintéssel segítse munkádat. Ha ezt sikerül kijárnod, máris építheted a karrier-kapcsolatokat, a későbbiekben pedig – például állásinterjún – bátran és megalapozottan hivatkozhatsz szakdolgozatodra mint jártasságra, szakmai tapasztalatra.

A téma konkretizálása

Igen gyakori, hogy az egyetemek, főiskolák szakdolgozati témának úgynevezett általános témákat jelölnek meg. Pl. kommunikáció a civil szférában, a nemek esélyegyenlősége, a bulvár térhódítása, közéleti műsorok elemzése és még sorolhatnánk. Az ilyen – általános jellegű – témákkal az a baj, hogy sok minden belefér, nagyon szerteágazó, ám a szakdolgozat keretei és terjedelmi korlátai a sok ág kidolgozását nem teszik lehetővé, ráadásul „szétfolyós” lesz a munka, elveszhet a szerző a részletekben. Általában ekkor tör pánik a szakdolgozat írójára, elakad, nem tudja, hogyan tovább, a pánik, a stressz, a sürgető leadási határidő, a konzulenstől való félelem és a neki való megfelelés csak növelik az elakadás okának elhárítását.
Hogy a felsorolt kellemetlenségeket elkerüld, érdemes a kiadott témákat alaposan végiggondolni a 3. Témaválasztás fejezetben felsorolt kritériumok szerint. Persze akadnak, akiknek mindezek csak megnehezítik a dolgát, és nem tudnak témát szűkíteni. Egyszerű trükk: jelölj meg egyet a konzulens által kiadott témák közül, és próbáld minél jobban leszűkíteni egy szálra.Példa: kommunikáció a civil szférábanTedd fel magadnak az alábbi kérdéseket, gondold végig az alábbi javaslatokat!
• Mi a civil szféra?
• Milyen non-profit szervezeteket ismersz?
• Melyik tevékenysége érdekes számodra?
• Melyiknek van tartalmas honlapja, amelyen előzetesen tájékozódhatsz a szervezetről? (A honlap kommunikációs eszköz!)
• Keress napilapokban és folyóiratokban a civilszervezetekről szóló cikkeket. Ha sok szó esik róluk lapokban, akkor valószínűsíthető, a sajtóval jó kapcsolatot ápolnak, vagy a sajtó valamiért érdekesnek találja őket. Mindez önmagában nagyon jó a témához, hiszen kommunikáció.
• Van-e valamelyiknél ismerősöd vagy olyan ismerősöd van-e, aki segít kapcsolatot teremteni a szervezettel?
• Ha nincs kapcsolatod, akkor kezd el azokat a civilszervezeteket felkeresni, amelyekről szívesen írnád a szakdolgozatodat! Mondd el nekik, szakdolgozatodat a civil szféra kommunikációs tevékenységéről írod, ehhez keresel együttműködő civilszervezetet. Azért gondoltál rájuk, mert a tevékenységük alapvetően érdekel, honlapjuk sok információt tartalmaz. Ha valamelyik igent mond a felkérésedre, máris megvan a szakdolgozatod konkrét címe és témája: Kommunikáció a civil szférában, avagy XY nyilvános és belső kommunikációja. Erre már fel tudod építeni szakdolgozatod vázlatod. Példa: a civil szféra kommunikációja.

A kommunikáció sok esetben áttételesen módszertant is jelöl. A tartalomelemzés módszere lehetővé teszi, hogy vizsgálati módszerével megtudd, a sajtóban hogyan jelenik a civil szféra. Ennek mentén dolgozatod témájához nem kell szükségszerűen civilszervezetet keresned személyesen.
Mindenesetre nem árt, ha átlapozol néhány kezedbe kerülő napi- és heti-, valamint havilapot, és tudatosan olvasod: van-e bennük szó civilszervezetekről és melyekről. Vagy előveszed emlékeid: mely civilszervezetekről hallottál tévében, rádióban, melyekről olvastál stb. Jegyezd fel őket egy cédulára, majd konkrétan keress rájuk a online lapok kiadásában.