A kutatás

Minden szakdolgozat, más tudományos munka alapja a kutatás. Szekunder kutatásnak azt nevezzük, amikor mások által kigyűjtött, összegzett adatokat, dokumentumokat elemzünk. A primer kutatás más néven önálló vagy saját kutatás. Jelentős mértékben növeli szakdolgozatod minőségét, feltéve, ha megfelel a tudományos kutatás kritériumainak. Az alábbiakban összefoglaljuk: mitől lesz tudományos vizsgálatod.

• Van célja. Meg kell fogalmazni, a kutatást miért végezted. Például: arra voltam kíváncsi, hogy a 25-35 év közötti nők fizetése mennyivel alacsonyabb, mint a férfiaké. Úgy vélem, e vizsgálat segít meggyőzően alátámasztani vagy cáfolni szakdolgozatom hipotézisét/problémafelvetését/fő kérdését.
• Van módszertana. Meg kell fogalmazni, milyen módszerrel készült a kutatás, és hogy a választott módszer miféle vizsgálatra alkalmas, milyen típusú eredményekre vezet. Azt is célszerű beleírni, miért az adott módszert választottad a kutatáshoz. Például: valaki kérdőíves vizsgálatot végez. Ez esetben illendő és mindenekelőtt tudományos megalapozottságod ad kutatásának, ha ismerteti a kérdőív fogalmát, és azt a kérdőív típust, amelyet választott. Ha valaki a kerdoivem.hu oldalon tette közzé kérdéssorát, érdemes megfogalmazni, hogy miért ott. Például: csupán a kérdéssor linkjét kellett szétküldeni, arra klikkelve bárki könnyedén ki tudta tölteni. Azért ezt a megoldást választottam, mert így a kérdőív kitöltése egyszerű, ennél fogva remélhető, hogy a kitöltők száma eléri azt a nagyságot, amely már elemzésre és következtetések levonására alkalmas.
• Le kell írni, hogy a kutatás hogyan zajlott. Például: a kérdőívemet elküldtem 125 ismerősömnek elektronikus levélben, és arra kértem őket, minden kérdésre válaszoljanak, majd küldjék vissza. A kitöltésre egy hónapuk volt, 2010. január 5-e és 2010. február 5-e között.
• Vannak eredményei. Be kell mutatni, milyen eredmények születtek. Például ha valaki 12 feleletválasztós kérdést tett fel kérdőívében, a 12 kérdésre kapott válaszokat kell ismertetnie. A válaszokat nemcsak verbálisan kell bemutatni, hanem táblázatokkal, ábrákkal vagy grafikonokkal illik illusztrálni.
• Az eredményekből levonhatók következtetések, tehát a kutatásnak vannak konklúziói. Itt érdemes a kutatási eredmények esetleges ellentmondásaira, azonosságaira is rámutatni.
• Lehet a kutatást összegezni, ám a vizsgálat összegzése lehet a konklúziók alfejezet felvezetése is. Vagy fordítva: az összegzésben szerepelnek a következtetések. Például: a 125 megkérdezett közül 78-an küldték vissza a kitöltött és értékelhető kérdőívet. A válaszadók átlagéletkora 25 év. Bár a megkérdezettek közt 50-60 évesek is voltak, úgy tűnik, a fiatalabb korosztály szívesebben válaszolt. Kiderült, hogy szinte mind (97%) szeretik a csokoládét, ám csak 33%-uk vásárol magának rendszeresen. …

A hipotézis

A szakdolgozatírók legnagyobb és leggyakoribb problémája, mi legyen a hipotézis, hogyan fogalmazzák meg, és hol kapjon helyet a dolgozatban.

Fotó: pixabay.com

• A hipotézis valójában előfelvetés, feltételes állítás. A dolgozat végére ki kell derülni, hogy igaz-e vagy sem. Például: úgy vélem, a nők fizetése még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké; azt gondolom, hogy a különböző fogyasztói árú csokoládék marketing stratégiája eltérő.
• A hipotézis megfogalmazható problémafelvetésként. Példa: közismert, hogy hazánkban a nemek közt bérkülönbség tapasztalható, ez súlyos egyenlőtlenségekhez vezet, ráadásul sérti az esélyegyenlőség írott és íratlan törvényeit.
• A hipotézis megfogalmazható kérdésként. Példa: arra keresem a választ, a nők fizetése miért alacsonyobb, mint a férfiaké? Egyáltalán mi vezetett a különbségek kialakulásához? Hogyan oldható fel az egyenlőtlenség?; Milyen marketing stratégiák alkalmazhatók sikerrel az alacsony fogyasztói áron kapható csokoládék esetében?
• A hipotézisnek – legyen az problémafelvetés, vizsgálati kérdés –, a dolgozat Bevezetőjében kell szerepelnie. Cáfolatának vagy bizonyságának pedig a dolgozat Összegzésében.

A témaválasztás

A téma alapvetően eldönti a szakdolgozat és írója sorsát. Ezért körültekintően kell témát választani. Az alábbiakban felsoroljuk, melyek azok a szempontok, amelyeket mindenképpen mérlegelni kell a téma megválasztásakor.

• Olyan témát válassz, amelyik valóban érdekel. Amelyikben szívesen elmélyülsz, azt sokkal nagyobb kedvel és érdeklődéssel készíted.
• Nézz körül, van-e hozzá elegendő hazai és nemzetközi szakirodalom!
• Ha téma általános – pl. a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, egy gazdasági társaság üzleti terve, oktatási formák egy nagyvállalat működésében, marketing stratégiák összevetése stb. –, akkor konkretizálni kell. Az előzőekben felsorolt példák nyomán: XY cég társadalmi felelősségvállalásának fejlődési útja; blended oktatási formák XY cég ügyfélszolgálati osztályán dolgozóknak; három különböző csokoládé márka marketing stratégiájának összehasonlítása.
• Ha dolgozol, munka mellett írod a szakdolgozatod, érdemes témádat a munkáddal összehangolni. Például ha valaki marketingtémában írja a szakdolgozatát, és jelenleg marketingosztályon dolgozik, primer kutatásához, esettanulmányához célszerű munkahelye marketingtevékenységét választani, szakdolgozata alaptémájának pedig a marketinget vagy annak azt a részterületét, amellyel ő vagy munkahelye foglalkozik.
• A szakdolgozat kitűnő lehetőség kapcsolat- és karrierépítésre. Ezeket a szempontokat sem árt témaválasztáskor figyelembe venni. Például ha valaki a médiában szeretne marketingesként elhelyezkedni, célszerű valamelyik sajtóorgánum – legyen az televízió, nyomtatott lap, rádió – marketingtevékenységét választania. Ezt követően praktikus felkeresni a választott orgánum kiadóját, tulajdonosát, hogy dokumentumokkal, interjúval, esetleg kutatási anyagokkal, a marketingosztály munkájába történő betekintéssel segítse munkádat. Ha ezt sikerül kijárnod, máris építheted a karrier-kapcsolatokat, a későbbiekben pedig – például állásinterjún – bátran és megalapozottan hivatkozhatsz szakdolgozatodra mint jártasságra, szakmai tapasztalatra.

A téma konkretizálása

Igen gyakori, hogy az egyetemek, főiskolák szakdolgozati témának úgynevezett általános témákat jelölnek meg. Pl. kommunikáció a civil szférában, a nemek esélyegyenlősége, a bulvár térhódítása, közéleti műsorok elemzése és még sorolhatnánk. Az ilyen – általános jellegű – témákkal az a baj, hogy sok minden belefér, nagyon szerteágazó, ám a szakdolgozat keretei és terjedelmi korlátai a sok ág kidolgozását nem teszik lehetővé, ráadásul „szétfolyós” lesz a munka, elveszhet a szerző a részletekben. Általában ekkor tör pánik a szakdolgozat írójára, elakad, nem tudja, hogyan tovább, a pánik, a stressz, a sürgető leadási határidő, a konzulenstől való félelem és a neki való megfelelés csak növelik az elakadás okának elhárítását.
Hogy a felsorolt kellemetlenségeket elkerüld, érdemes a kiadott témákat alaposan végiggondolni a 3. Témaválasztás fejezetben felsorolt kritériumok szerint. Persze akadnak, akiknek mindezek csak megnehezítik a dolgát, és nem tudnak témát szűkíteni. Egyszerű trükk: jelölj meg egyet a konzulens által kiadott témák közül, és próbáld minél jobban leszűkíteni egy szálra.Példa: kommunikáció a civil szférábanTedd fel magadnak az alábbi kérdéseket, gondold végig az alábbi javaslatokat!
• Mi a civil szféra?
• Milyen non-profit szervezeteket ismersz?
• Melyik tevékenysége érdekes számodra?
• Melyiknek van tartalmas honlapja, amelyen előzetesen tájékozódhatsz a szervezetről? (A honlap kommunikációs eszköz!)
• Keress napilapokban és folyóiratokban a civilszervezetekről szóló cikkeket. Ha sok szó esik róluk lapokban, akkor valószínűsíthető, a sajtóval jó kapcsolatot ápolnak, vagy a sajtó valamiért érdekesnek találja őket. Mindez önmagában nagyon jó a témához, hiszen kommunikáció.
• Van-e valamelyiknél ismerősöd vagy olyan ismerősöd van-e, aki segít kapcsolatot teremteni a szervezettel?
• Ha nincs kapcsolatod, akkor kezd el azokat a civilszervezeteket felkeresni, amelyekről szívesen írnád a szakdolgozatodat! Mondd el nekik, szakdolgozatodat a civil szféra kommunikációs tevékenységéről írod, ehhez keresel együttműködő civilszervezetet. Azért gondoltál rájuk, mert a tevékenységük alapvetően érdekel, honlapjuk sok információt tartalmaz. Ha valamelyik igent mond a felkérésedre, máris megvan a szakdolgozatod konkrét címe és témája: Kommunikáció a civil szférában, avagy XY nyilvános és belső kommunikációja. Erre már fel tudod építeni szakdolgozatod vázlatod. Példa: a civil szféra kommunikációja.

A kommunikáció sok esetben áttételesen módszertant is jelöl. A tartalomelemzés módszere lehetővé teszi, hogy vizsgálati módszerével megtudd, a sajtóban hogyan jelenik a civil szféra. Ennek mentén dolgozatod témájához nem kell szükségszerűen civilszervezetet keresned személyesen.
Mindenesetre nem árt, ha átlapozol néhány kezedbe kerülő napi- és heti-, valamint havilapot, és tudatosan olvasod: van-e bennük szó civilszervezetekről és melyekről. Vagy előveszed emlékeid: mely civilszervezetekről hallottál tévében, rádióban, melyekről olvastál stb. Jegyezd fel őket egy cédulára, majd konkrétan keress rájuk a online lapok kiadásában.

Rólunk

2007 óta foglalkozunk szakdolgozati konzultációval, és azoknak szeretnénk segíteni diplomamunkájuk elkészítésében, akik becsületesen, önmaguk kívánják megírni a szakdolgozatukat, de valamiért elakadtak a folyamatban. Amire nagyon büszkék vagyunk: a hozzánk fordulók közül még senkinek nem dobták vissza a diplomamunkáját.

Tudunk segíteni vázlatírásban, hipotézis felállításában, a kutatás témájában, módszertanában, de abban is, ha a formai követelményeket kell beállítani, valamint a nyelvtani, helyesírási, stilisztikai hibákat is ki tudjuk javítani egy már elkészült szakdolgozatban.

Szakdolgozati konzultációt tartunk online és személyesen is. Személyesen Budapesten a MOM Parknál, online pedig egy közösen kiválasztott időpontban és platformon, például Zoomon vagy Google Meeten.

Egy szakdolgozati konzultáció 50-60 perces, ára 16.900 forint. Ha többször kéred a segítségünket, a harmadik konzultációtól kezdve kedvezményt adunk.